AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA (STRASBOURGI BÍRÓSÁG)

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye

 

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) nemzetközi szerződés, amelyet kizárólag az Európa Tanács tagállamai jogosultak aláírni. Az Egyezmény és annak jegyzőkönyvei hozták létre a Bíróságot és határozzák meg annak működését, valamint tartalmazzák azon jogok és biztosítékok felsorolását, amelyeknek tiszteletben tartását az államok vállalták. Az Egyezményhez Magyarország 1993-ban csatlakozott. Az Egyezményben és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben védett jogok gyakorlatilag megegyeznek a Magyar Alaptörvényben szabályozott emberi jogokkal.

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg. Annyi bíróból áll, amennyi az Európa Tanács azon tagállamainak száma, amelyek megerősítették az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. A Bíróság bírái egyéni minőségükben járnak el, és nem képviselnek egyetlen államot sem. A kérelmek feldolgozása során a Bíróságot a Hivatal segíti, amely jórészt a tagállamokból származó jogászokból, más elnevezéssel jogi titkárokból áll. A jogászok teljes mértékben függetlenek országuktól, és nem képviselik sem a kérelmezőket, sem az államokat.

A Bíróság feladata annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az Egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat. E feladatot az egyének – vagy esetenként államok – által benyújtott panaszok (az ún. „kérelmek”) megvizsgálásának útján látja el. Ha megállapítja, hogy valamelyik tagállam megsértette ezeket a jogokat és jogi garanciákat, ítéletet hoz. Az ítéletek kötelező jellegűek: az érintett államok kötelesek azokat végrehajtani.

 

Ki, mikor, milyen feltételekkel fordulhat a Bírósághoz?

 

Kérelemmel fordulhat a Bírósághoz az a személy (illetve személyek csoportja), aki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok és jogi garanciák megsértésének. A kérelmező lehet akár magánszemély, akár jogi személy, például gazdasági társaság vagy egyesület.

A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatának lennie. Nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik.

Az eljárásban részt vevő bármely ügyfél, illetve a perben szereplő bármely fél, akár felperes, akár alperes, élhet ezzel a lehetőséggel.

A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely alkalmas lehet arra, hogy hatékonyan orvosolja a sérelmezett helyzetet (ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott keresetet, illetve – ha erre van lehetőség – a fellebbviteli bíróságokhoz benyújtott jogorvoslatokat jelenti). Nem kell kimerítenie viszont azokat az általában rendkívüli jogorvoslatokat (pl. adott esetben a felülvizsgálati kérelem), amelyek az ügy érdemére várhatóan nem hatnak ki (pl. jogszabály által meg nem engedett esetben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek).

Kérelmet csak olyan állam ellen lehet benyújtani, amelyre nézve az Egyezmény kötelező (Magyarország ide tartozik), és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést az érintett állam valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette.

A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. Mivel az Egyezmény tartalmazza az ésszerű határidő követelményét az eljárások tekintetében, ezért a hosszúra nyúlt ügyek esetén a Bírósághoz lehet fordulni. A kérelem nem vonatkozhat másra, mint az Egyezmény megsértésére – nem lehet panaszt benyújtani például a magyar jogszabályok megsértése miatt.

Az eljárás illetékmentes.

 

Az eljárás menete

 

Az eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. Bár az eljárás első szakaszában nem kötelező az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek hasznos, ha van erre specializálódott ügyvédje, a hibás kérelmet ugyanis a Bíróság elutasítja. Amennyiben kivételes esetben az eljárás során a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni.

A Bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. Ez azt jelenti, hogy a kérelemnek meg kell felelnie az Egyezményben meghatározott feltételeknek. Ha a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejeződött.

Ha a kérelmet vagy a kérelmező egyes panaszait elfogadhatónak nyilvánítják, a Bíróság arra ösztönzi a feleket (a kérelmezőt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. Ha megegyezés nem jön létre, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt és ítéletet hoz.

Ha a Bíróság megállapítja, hogy egyezménysértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg és az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (az érintett állam költségeit) megfizetnie, a próbálkozás tehát ingyenes.

 

(Forrás: az Európa Tanács hivatalos honlapja)

 

 

 

PARTNERÜNK: VÁCZI ÜGYVÉDI IRODA - GYŐR

Váczi Ügyvédi Iroda - Győr

FEJLESZTŐ ÉS ÜZEMELTETŐ: KARDI-SOFT SZOFTVERFEJLESZTŐ KFT.

 

 

 

lap tetejére